A dolgozó anyáktól eljutottunk a vállalkozó anyákig, most posztunkban pedig a vállalkozó anyák mindennapjaiba nyerhettek betekintést. Megint, a saját példánkon keresztül.

Amikor valaki az anyai teendői mellett – jellemzően alkalmazásban- dolgozik, szerencsés esetben a munkaidő végén „leteheti a tollat”, és anya lehet. Ha saját céged van, tudod, ha tervezed, hogy legyen, akkor tudd: az elején arra is kicsit úgy fogsz gondolni, mint a saját gyerekedre. Ez túl sokáig nem tartható, de az elején ez nagy valószínűséggel így lesz. (Hidd el, ez teljesen normális!)

Mint ahogy, ebből adódóan, az is normális, hogy őt is „etetni” kell: tervezéssel, pénzzel, idővel, szaktudással, önfejlesztéssel, termékfejlesztéssel, ügyfélápolással, stb. És a vállalkozásod, a márkád nem ismeri a hétvége kifejezést. Sőt! Ő akkor sem alszik, amikor a tényleges, „hús-vér gyermeked” igen.

Nyugodtan számíts az alábbi élethelyzetekre!

Nem mindig lesz ennyire őszinte a mosolyod! Ez nem baj, csak ne mond, hogy nem szóltunk! 🙂

Segítséggel mindig könnyebb! 🙂 Hm … tényleg mindig?

CEO – CEHO

Bogi, avagy a mi Mommy Chameleon-unk is így kezdte a vállalkozó anyák mindennapjait. Ahogy az alábbi képen is látható, nem volt mindig könnyű pálya ez az egész – most sem az. De egymást segítve, a lopott órákat vagy fél órákat jól kihasználva haladtunk előre, lépésről lépésre. Ki is lett nevezve Chief Executive HomeOfficernek (CEHO), azaz kábé az otthonunk ügyvezetőjének.

Mommy Chameleon dolgozik. Pont olyan, mint egy stock-photo – csak kevesebb utómunkával.

A Kaméleon család bevetésen – előadásunk a 4. Budapesti Boldogság Héten.

A vállalkozó anyák legnagyobb kihívása

A kemény munka mindig meghozza gyümölcsét: viszonylag hamar egy újabb szintre léptünk a Baby Chameleonnal, és az egyre növekvő feladatok mellett egyre nehezebb lett megtalálni az egyensúlyt.

Nem találtunk három-serpenyős mérlegről képet: munka, család – vagy tanulmányok?

Annál is inkább, hiszen Boginak a Kála Johanna születése miatt félbehagyott egyetemet is ebben a félévben le kell zárnia: szakvizsga, államvizsga … Az átmeneti megoldás az lett, hogy csöppségünk most legalább fél évig a szomszéd utcában található bölcsőde rendszeres látogatója lesz.

Mi tagadás: ez is hatalmas dilemma és fájdalom mindkettőnknek. „Vajon ettől még jó anya vagyok? Jó szülők vagyunk?” Persze, tudjuk, hogy mi a válasz ezekre a kérdésre, de attól még nehéz.

A továbbiakban a vállalkozásunkról, annak előrehaladásáról és megtorpanásáról, az újratervezésről írunk. Ezen keresztül tudjuk talán a legjobban érzékeltetni a vállalkozó anyák mindennapjait. Hiszen, majd látni fogod, hogy egy vállalkozás körül mindig van tennivaló, dilemmázás, mindig valamilyen döntéshelyzetbe kerülsz. Ehhez add majd hozzá az anyai teendőket – ami mindenkinél egyedi, de sehol sem könnyű. És máris lesz egy körülbelüli képed arról, hogy milyenek a vállalkozó anyák mindennapjai.

Egy új szint

Ha már említettük: folytassuk onnan, ahol abbahagytuk. Ugye, lett egy baba-mama márkánk. Elkezdtük a napi munkát. Amellyel hamar kitörtünk a négy fal, valamint az internet névtelensége mögül. Beindultak a megrendelések. Mit jelent hát a gyakorlatban az újabb szint?

Először is: ami már elkészült, azt ugye folyamatosan karban kell tartani, és fejleszteni is kell. Legkézenfekvőbb ugye maga a webshop, az online áruházunk. De ezen túl, kvázi továbbra is a márkaépítés részeként, megállás nélkül kell tartalmakat „gyártanunk”. Blogposztokat – mint ez is, amit most olvasol-, képi tartalmakat; de kellett interakciókat is generálni, és mindezt az összes közösségi média felületünkön, amiből nekünk éppen három is van ugyebár.

Igen ám, csak hogy a tudatos, következetes és kemény munkának megvan az a ””””nem várt””” tulajdonsága, hogy egyrészt elkezdenek működni, beérni az addigi erőfeszítések. Azaz érdeklődőket és vásárlókat vonzunk be, ami azonban megint, további időt vesz el, mind az ügyfélápolás, mind a konkrét műhelymunka kapcsán. Aztán, amikor egy vásárló elégedetten távozik, van, hogy ajánl másoknak – amúgy nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ez a legjobb marketing!-, így ez újabb munkát ad … Szóval, az egész idő-kérdés nagyon hamar egy soha véget nem érő, lefelé húzó spirállá mérgesedett volna, ha …

Ha nem kezdünk el kiszervezni folyamatokat. Nálunk, ugye

fontos küldetésünk végett az alvállalkozó csak „anyAlvállalkozó” lehet.

Így jött az életünkbe egy kisgyermekes anyuka, majd még egy, majd egy 3 gyerekes anyuka, majd egy két gyermekes anyuka, majd megint egy három gyermekes anyuka, vegyesen beszállítóként, body-kra nyomatot készíteni, marketingesként, varrónőként és megint csak beszállítóként.

Merre tovább?

Az újabb szintek elérésével újabb és újabb mérföldkövek és célok jöttek létre.
Például pr aktivitásokat generáltunk. A marketingben pedig kifejezetten nem a mennyiségre, hanem a targetálásra, a jól célzott célközönség elérésére próbáltunk törekedni. Így állítottuk be a hirdetéseinket, és ezért gerilláztunk sokszor tematikus kisbabás-mamás csoportokban is.
Illetve a marketing és a PR egy speciális elegye az ugyanazon célcsoportra lövő, de más termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló pályatársakkal való kooperáció. Ennek egyébként a legfrissebb, a napokban debütáló egyik példája a Baba-mama vásár névre keresztelt kis lélekemlő közösségépítésünk. 26 baba-mama márka fogott össze, és több mint 300 000 Ft értékben ajánlottunk fel ajándékokat a karácsonyi szezonra a Baba-mama Kiskarácsony névre keresztelt promóciónk alkalmából.

A növekedésünk fontos szintmérője a termékeink változatosságának a növelése. Ezért folyamatosan monitorozzuk a külföldi oldalakat, különösen az egyes újdonságokra adott visszajelzéseket- mivel, akármilyen hihetetlen, nem egy terméknél volt már, hogy elsőre jó ötletnek tűnt, de olvasgatva az anyukák feedback-jeit, azt találtuk, hogy nagyon megosztóak a termékek, így nem vállaltuk be a gyártását. Idő híján egyelőre eddig csak megtervezni sikerült a termékpaletta bővítését –2018. februárja előtt esélytelen, hogy meg is tudjuk kezdeni a megvalósítást.

A „várva várt” megtorpanás

Ámde minden felívelő folyamat átcsap egyszer legalább egy plató fázisba, ha nem is visszaesésbe. Így volt ez nálunk is. (Tudtuk, hogy lesz, szinte vártuk…)

A kezdeti lendületet és lelkesedést felváltotta egy kicsit a tanácstalanság: lassabbak lettek a folyamatok, csökkent a forgalom, kevesebb lett a visszajelzés, és mi tagadás: ezek miatt csökkent a lelkesedésünk is. És bár egyikőnk sem marketinges, csak autodidakta módon képeztük magunkat, és bár több visszajelzést is kaptunk, hogy nagyon kevés olyan kicsi cég van, akinek nem csak, hogy van marketing stratégiája, de végre is hajtja azt, elkeseredtünk kicsit.

Erre jött az is, hogy az üzleti tervünkön kicsit könnyíteni kellett. Mert azt láttuk, hogy – a reméltnél nyilván lassabban-, de a tervekhez képest gyorsabb ütemben történő növekedés ellenére sem jövünk ki úgy, ahogy szeretnénk. Azaz, a költségeinket csökkenteni kellett, például újabb textil nagykerek bevonásával.

És persze megint, az idő-tényező. Úgy éreztük, hogy soha, semmire nincs időnk.

Az idő rövid (története)

Az idő, a baba mellett koncentrált munkára fordítható idő jelentőségét nem győzzük elégszer hangsúlyozni! Nem véletlenül kerültek elénk ehhez hasonló mémek százszámra.

Amit ezen a dián úgy fogalmaztak meg, hogy: „- Na nézzük: mi a tennivalóm mára? Oh, szuper. MINDEN.”, addig nálunk ez a problémakör úgy került be a családi kalendáriumba, hogy Bogi, ha egy napra van 10 dolog, amit meg kellene csinálni, jó, ha kettőt meg tudott.

Ezért, és ez egy nagyon fontos take away szerintünk: a kevés idő-, az állandó rohanás- és a „késésben vagyok” érzés okozta stressztűrő képesség szintje legalább olyan fontos a vállalkozó anyáknak, mint a befektetésre fordítható összeg és az üzleti tervezés- ha nem fontosabb. Ehhez pedig kell pár őszinte beszélgetés saját magunkkal!

És kellett egymással is: el is határoztuk, hogy július közepétől augusztus végéig pihenünk-nyaralunk egy kicsit, és átbeszéljük, és ha kell, újra-újratervezzük az irányt a már megnyert tapasztalatink fényében.

Itt vagyunk most

A „pihenésünk” alatt mérleget vontunk, mely az alábbiakból állt. Volt:

• 1 db baba mama márkánk,
• 6 db anyukánk (Bogival együtt),
• 11 db „gyermekünk” (Kála Johannával együtt),
• a bevételeinkből a felajánlásra váró 1%-aink,
•  6 hónap éles tapasztalatunk,
• több százezer karakternyi tartalmunk,
• sok száz képi anyagunk.

Hogyan tovább?

És, hogy mire jutottunk? Mindenképp csinálni kell tovább! Bővülnünk és költség-optimalizálnunk kell. Ennek érdekében pedig:

1. A gyártási kapacitásunkat kell növelni, aminek az a legnagyobb nehézsége, hogy „kampányszerűen” jönnek a megrendelések. Nem tartunk fenn készletet, mivel a termékeink egyedi megrendelések alapján készülnek el, így ha hirtelen sok a megrendelés, nem biztos, hogy a jelenlegi felállásban bírni fogjuk! Így egy újabb Varróanyát keresünk, akinek munkát tudunk majd adni. (Igen! Ez egy alvállalkozót keresünk jellegű hirdetés!)
2. Új marketinges kell. Az első sajnos jobb ön-sales-es volt, mint jó marketinges. A második kolléga pedig időhiány miatt nem tud annyit vállalni, mint szeretnénk. Így most egyelőre:

1. magunk menedzseljük a marketingünket
2. promóciókban veszünk részt
3. átalakítjuk a babychameleon.hu –t (részletekről bővebb infó hamarosan!)

3. A költségek optimalizálása pedig, ahogy erről már beszéltünk, minden cégnél örök kérdés. Esetünkben a legfontosabb dilemmát az okozta, hogy a bekerülési költség akkor tud alacsonyabb lenni, ha az egyes termékhez szükséges alapanyagok olcsóbbak lesznek. Olcsóbb árat nagykerek tudnak biztosítani, nagyobb rendelések esetén. Ez pedig azért ad megfontolásra okot, mert pici manufaktúraként, ha csak egy-egy vég (50 m per vég, értsd nem kevés) anyagról beszélünk is, arányaiban ez nagy invesztíció. De találtunk erre is köztes megoldást: ehhez némileg a nemzetközi kereskedelemben kellett kicsit jobban képbe kerülni. (Hogy, hogy nem, Adorján az előző munkái során már foglalkozott ezzel, is, így csak frissíteni kellett a tudást a könyvelőnkön keresztül.)

Jövőbeni terveink

Végül pedig, hogy lásd, egy vállalkozás nem (feltétlen) ér véget azon határoknál, amit ma látsz, megosztjuk veled néhány jövőbe tervünket.

Egyrészt, szeretnénk további saját Baby Chameleon márkás termékeket. Aztán – ez összefonódik az előző mondattal-, szeretnénk további anyukáknak munkát, megbízást adni. És végül, több olyan, már a Baby Chameleon –on túlmutató online vállalkozásban is gondolkozunk, melyekben szerepet kaphatnak más baba-mama márkák termékei is. Sőt, miért ne csináljunk olyan üzletágat is, amely a baba-mama márkáknak szól? Méteráru? e-Commerce tanácsadás? Vagy e kettőt összekötve Daddy Chameleon már meglévő üzletágaival: üzleti-ügyviteli tanácsadás?

Kedves vállalkozó anyák! Mint látjátok, és ahogy talán már tapasztaljátok is: anyaként dolgozni, pláne vállalkozni nem könnyű. De tudjátok, hogy mindez természetes, nem vagytok egyedül, másnak sem könnyű! Kitartás! Az erő veletek van. 🙂

Tetszett? Olvasd el az előzményeket a dolgozó anyákról és egy vállalkozó anya ületéséről is! Vagy iratkozz fel hírlevelünkre ITT (amiért most ajándékot is kapsz), de like-olhatod Facebook oldalunkat is!