Konmari, alias Marie Kondo neve sokaknak ismerős lehet már. Én, pasiként egyelőre csak a „japán lomis hölgy” néven emlegetem itthon. De úgy néz ki, muszáj lesz megbarátkoznom vele.

Marie Kondo a.k.a Konmari

Ugyanis Konmari a „lakótársunk lett”. Egyelőre még nem teljes jogon, és az sem biztos, hogy marad. És ebből adódóan még kevésbé biztos, hogy a lakás melyik helyisége lesz-lenne a végleges lakhelye. Mivel igazából egyelőre még csak Mommy Chameleon az, aki erőlteti a beköltözését. Én pedig egyelőre teljes mellszélességgel ellenzem. Ugyanis: nem normális a nő. Kifejtem.

Intro

Ha valaki nem tudná, gyorsan elmondom, hogy Konmari lényegében egy lomtalanítási tanácsadó. Persze nem a Budapesten megszokott értelemben. Lehetne rendrakási tanácsadónak is hívni, de az egyrészt snassz, másrészt, közel sem írja le módszerének a lényegét.

Vajon, itt hogy tenne rendet?

Rend a lelke mindennek című könyvében a rendrakásról ír. De nem ám akárhogy! Egyenesen művészetnek hívja ezt a tevékenységet. Ha és amennyiben implementálni fogjuk módszerét magunkra, kíváncsi leszek, hogy Kála Johanna nevezetű gyermekünk mennyire fog majd kinevetni, amikor úgy fogom rendrakásra buzdítani, hogy – Kicsim! Most pedig művészkedni fogunk. Rendet rakhatsz a szobádban!

A módszer

A lomtalanítási tanácsadó elnevezés azonban közel sem sértő a számára, legalábbis őszintén bízok benne. Ugyanis, azt mondja, röviden összefoglalva: hogy dobj ki mindent, ami nem okoz örömet számodra. Na hallod! Van bárki is, akinek már okozott örömet, csak úgy egy zokni, vagy egy póló felvétele? Hovatovább? Mi lesz a következő? Suttogjak szerelmes szavakat a gatyáimnak, mert különben Konmari kidobálja őket? Nos, nem is állunk olyan messze az igazságtól, mint ahogyan az elsőre látszik.

Új szakma: ruha-pszichiáter

Ugyanis, miután elkezdtem olvasni a könyvét – Férfi társaim! Igen, ez egy segélykiáltás!-, nem átallott ez a kedves, tokiói hölgy arra buzdítani, hogy simogassam meg

a fiókban amúgy épp „vakáción lévő és épp pihenő” zoknijaim.

Ellenkező esetben még befeszülnek vagy elhanyagolva fogják érezni magukat. Parancsolsz kérlek? Valamilyen magnézium készítményt esetleg ne fejlesszek ki nekik?

Jó, nem azért, vitán felül áll, hogy rohadt sok olyan cuccunk van, amit már régen nem használunk, vagy csak azért van velünk, „mert egyszer még jó lehet valamire”. A lakásunk mérete pedig egy elég egzakt határt szab a még bespájzolható holmiknak és munkaeszközöknek. Különösen, amióta a Baby Chameleonhoz szükséges alapanyagok és kellékek miatt a lakás egy bizonyos szeglete műhellyé avanzsált. Na de miért kell ezt ennyire túlmisztifikálni?

Ha nem férsz el, igenis, szedd össze az ezer éves, talán sosem használt vackokat, és:

– próbáld eladni (adj rá magadnak 5 napot),

– próbáld elajándékozni (valakinek még jó lehet, max 2 nap),

– adakozz (ha használható a cucc, főleg, ha ruhákról van szó, a legtöbb segély szervezet azonnal lecsap rá),

– vagy dobd ki.

Ehhez pedig amire szükséged van, az elhatározás, idő és tiszta fej. De tényleg. Minden más csak körítés, rizsa és önigazolás. Ebből is látszik, hogy Konmari könyvét körülbelül négyszáz karakterben is meg lehetett volna írni.

Napjaink

Mivel nem akarok elválni, ezt a posztot légyszi ne mutassátok meg a feleségemnek! Különösen ne osszátok meg babás-mamás, rendrakós, spórolós és különösen Konmaris Facebook csoportokban! Hogy miért? Egyik nap, amikor épp kifejtettem neki, hogy mit is gondolok leendő lakótársunk munkásságáról, csak hallgatott. Hallgatott, és még mindig csak hallgatott. Majd így szólt:

– Ha ezt tovább folytatod, írni fogok rólad egy posztot a LaMome Fórumra.

Erre hirtelen nem tudtam reagálni. Nem tudtam, hogy viccel vagy fenyeget? De az arca annyira komoly volt, hogy megtörtem. Másnap bejelentettem Konmarit állandóra a Kaméleon lakba.

Update 1: Megkérdeztem, hogy hívhatom-e „japán lomis hölgynek”? Mosolyogva bólogat, és csak annyit mond: hái. (Először azt hittem, a testalkatommal viccelődik.)

Update 2: Főzni nem tud. A gyerekre vigyázni nem tud. Még mindig nehezen férünk. De csiszolódunk. Amúgy jó fej. Csak nehéz feldolgozni, hogy most már három nővel kell együtt élnem.

Tetszett? Iratkozz fel hírlevelünkre ITT (amiért most ajándékot is kapsz) és likeold Facebook oldalunkat is!